Magyarországnak új klímatörvényre van szüksége! A klímaváltozás költségeit fizessék meg azok a cégek, akik az elmúlt évtizedekben mindenféle aggály nélkül szennyezték a bolygónkat a minél nagyobb profit érdekében.
Az alábbi videóban bemutatom Magyarország legnagyobb szennyezőit.
Ez a hőség nem az égből pottyant ide. Van néhány konkrét cég Magyarországon, aminek a tevékenysége megmutatja, honnan indul a probléma.
Sándor Balázs vagyok. 26 éves politikusként igencsak aggaszt, hogy milyen jövő áll előttünk. Az elmúlt hetek a hőségriadókról, a kiszáradt folyókról és a leállított paksi erőműről szóltak. A klímaváltozás elérte azt a szintet, ami már veszélyt jelent a mindennapi életünkre és megszokott kényelmünkre. Az új kormány társadalmi összefogást és fogyasztás mérsékelést kért. Én is hiszek abban, hogy minden kicsi segít és mindenkinek tennie kell azért, hogy mérsékeljük a klímakatasztrófa hatásait.
Viszont van még néhány szereplő, akinek a igen nagy szerepe van a kialakult helyzetben. A fenti videóban összeszedtem Magyarország legnagyobb szennyezőit, akiknek külön felelősséget kell vállalniuk és bizony le kellene mondania a profit egy részéről egy fenntarhatóbb jövő érdekében.
Mátrai Erőmű
Kezdjük a Mátrai Erőművel Visontán. Évi közel 4 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki. Ez egymaga a hazai energiaszektor CO2-kibocsátásának a fele, a teljes ország üvegházgáz-kibocsátásának pedig 14 százaléka. Egyetlen erőmű. Emellett évi 5 ezer tonna kén-dioxidot is kienged — ez az ország teljes SO2-kibocsátásának 40 százaléka.
2017 és 2019 között az erőmű Mészáros Lőrinc tulajdonában állt, az Opus Global Nyrt.-n keresztül. Csak 2019 végén, illetve 2020 elején került át az állami MVM tulajdonába, természetesen háromszoros áron!
MOL
A MOL egy nyolc országban jelen lévő olaj- és gázipari csoport: Magyarországon, Szlovákiában és Horvátországban is van finomítója, plusz kőolaj- és földgázkitermelése Közép-Európától Kazahsztánig tart. Csak a két hazai üzeme — a százhalombattai finomító és a tiszaújvárosi Mol Petrolkémia — együtt évente több mint 2,5 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki. A teljes, nemzetközi MOL-csoport saját bevallása szerint évi kb. 11 millió tonna közvetlen szén-dioxid-kibocsátással működik.
Az állam a cégben évtizedek óta résztulajdonos, és a vezetése, élén Hernádi Zsolttal, a NER egyik legrégebbi és legszorosabb üzleti-politikai kapcsolatrendszereként vált ismertté. Emlékezetes, hogy amikor Hernádit korrupciós vádakkal elítélte a horvát bíróság, Magyarország megtagadta a kiadatást.
Pétfürdői Nitrogénművek, cementgyártók, BorsodChem
A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. kb. 788 ezer tonna kibocsátással járul hozzá a globális felmelegedéshez a műtrágya- és ammóniagyártás során.
Az országban működő legnagyobb cementgyártók együtt szintén több mint 1,3 millió tonnát tesznek hozzá a károsanyag kibocsátáshoz a 2021-es adatok alapján. Míg a kínai tulajdonba került BorsodChem 450 ezer tonna CO2-t küld a levegőbe a termelés során.
Ez a hőség, amiben ma élünk, pontosan ennek a felhalmozott terhelésnek az egyik következménye. A szén-dioxid molekula 100 vagy akár 1000 évig is a légkörben marad és ezidő alatt pedig végig, hullámokban veri vissza a földre a hősugárzást és okoz extrém időjárást.
Zöldremosás (green washing)
Ezt a folyamatot, és az ebből kialakult társadalmi nyomást természetesen a cégek is megérezték. Megoldás és kibocsátáscsökkentés helyett viszont a zöldremosás jött.
A MOL például éveken át kommunikálja, hogy 2050-re karbonsemleges lesz, hogy 2030-ig több milliárd dollárt fordít zöldberuházásra, hogy csökkenti tudja a kibocsátását.
Csakhogy a Greenpeace 2023-as jelentése pont azt mutatta ki, hogy ezek az olajipari vállalatok a zöld ígéreteik ellenére továbbra sem térnek át érdemben megújuló energiára, miközben rekordnyereségeket zsebelnek be.
Mi lehet a megoldás?
Ma Magyarországon a legnagyobb szennyezők terhei rendszeresen az adófizetőkre és a lakosságra hárulnak.
Ezért kell egy új, valódi klímatörvény. Egy olyan szabályozás, amely egyértelműen kimondja
- a szennyező fizet elvét,
- kötelező, ütemezett kibocsátás-csökkentési célokat szab
- és átlátható, politikamentes felügyeletet ad a legnagyobb kibocsátók fölé, hogy betartják-e a klíma- és környezetvédelmi szabályozásokat
A cél az, hogy soha többé ne lehessen közpénzből fedezni a magáncégek környezeti károkozását. A klímaváltozás és a zöld átállás költségeit fedezzék azok a cégek, akik az elmúlt évtizedekben mindenféle aggály nélkül szennyezték a bolygónkat a minél nagyobb profit érdekében.
A versenyképes, jól működő hazai vállalatok megteremtik a társadalmi jólétet és egy boldog Magyarország pénzügyi és gazdasági hátterét. De a boldogság nem képzelhető el egy olyan országban, ahol néhány nagyvállalat profitja fontosabb, mint mindannyiunk közös, élhető jövője.
Ha egyetértesz azzal, hogy a nagy szennyezőknek nagyobb mértékben kell hozzájárulni a zöld átállás költségeihez, akkor oszd meg ezt a videót ismerőseiddel és kövess be!
Ha érdekel, hogy hogyan lehetne egy zöld és boldog Magyarországot építeni, akkor kattints ide. Ha pedig csatlakoznál is ehhez a közösséghez, akkor itt várunk.
Sándor Balázs
