Eleinte nyereséget termelt, mégis kompenzálta az állam a MOHU-t a konyhai biohulladék gyűjtésért. Pedig a cég a munkát el sem végezte, a saját terveit sem sikerült teljesíteni.
2018-ban az Európai Unió létrehozta a Hulladék Keretirányelvet, ami az összes tagországot, így Magyarországot is kötelezi, hogy 2023. december 31-től kötelezően szelektíven gyűjtse a háztartási biohulladékot. A 2023. július 1-én induló hulladékkoncessziót a Mol nyerte el, amit leányvállalata, a MOHU Mol fog kezelni 35 éven keresztül.
A Molról, ami tehát a MOHU anyacége, még elöljáróban fontos tudni pár dolgot. Az olajvállalat Magyarország legnagyobb cége (2024-ben az árbevétele 9000 milliárd forint volt, ami nagyjából 8 Mészáros Lőrinc). A cég elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt jó kapcsolatot ápol Orbán-közeli szereplőkkel így befolyását tudja hasznosítani az üzleti életben is. Például abban az esetben, amikor az Európai Unió 2022-ben azzal a céllal szankcionálta az orosz kőolaj importját, hogy csökkentse az agresszor háborús bevételeit. Magyarország azonban kivételt kapott arra hivatkozva, hogy a Mol finomítói nagyrészt az orosz típusú olaj feldolgozására vannak berendezkedve és nagyon sok pénzbe és időbe telik átállniuk.
Időközben a leválás helyett a függés nőtt, az orosz olaj aránya a 2021-es 61 százalékról 2025-re 92 százalékra emelkedett. A háttérben komoly gazdasági előny állt, mivel Magyarország mintegy 20 százalékos árkedvezménnyel jutott az orosz nyersanyaghoz, ami jelentős megtakarítást eredményezett. Annak ellenére viszont, hogy a Mol 47,3 millió eurót spórolt havonta, Magyarországon 2025-ben a 95-ös benzin nettó heti átlagára 18 százalékkal volt magasabb, mint Csehországban, a dízelolaj esetében pedig 10 százalékkal, annak ellenére, hogy Csehország már levált az orosz olajról. A magyar állam is nagy mértékben profitált az extraprofitból, amit végül adó formájában behajtott a Moltól. Köznyelvben ezt hívják úgy, hogy win-win szituáció, azaz nem meglepő módon megint mindenki jól járt, kivéve az emberek.
Olaj után hulladék
A MOHU feladata a háztartási biohulladék gyűjtésének a megszervezése, valamint a háztartási biokukák legyártatása, a szemétszállító szolgáltatóknak való átadása és az összegyűlt biohulladék begyűjtése. A begyűjtött hulladék hasznosítása viszont már nem a cég feladata. A koncesszió csak a lakosságra terjed ki. 2024 elején indult az első ütem, ami 460 ezer embert vont be a gyűjtésbe, viszont ez előbb-utóbb mindenkire ki fog terjedni valamilyen formában. 2024 januártól a MOHU országszerte 14 településen, Budapest XI. és XXI. kerületében, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposvár, Gyula, valamint Békés társasházi övezeteiben indította el a begyűjtést.
Ekkor még a MOHU úgy tervezte, hogy a második ütem 2025-ben indul el aminek során már 1,5-2 millió lakos lesz bevonva, viszont ez főként a megyeszékhelyeket és nagyvárosokat érintette volna. 2025 végére a tervek szerint a nagyvárosi környezetben már teljes begyűjtésnek kellett volna végbemennie. Azaz ma már Ajkától Orosházán át egészen Mezőkövesdig mindenhol szelektíven kéne gyűjteni a konyhai hulladékot is. A MOHU ezt vállalta, és a hozzá kapcsolódó pénzügyi hátteret is eddigre kellett volna megteremtenie.
Ez azonban nem történt meg.
Nemhogy a hálózat bővítése nem történt meg, de még az első körben (2024 január) vállalt területeken se indult meg a begyűjtés. Biztos, ami biztos alapon közérdekű adatigénylésként kikértük a MOHU-tól az aktuális szolgáltatási területet. A felsorolt részeken azonban a hozzánk eljutott információk alapján nincs mindenhol barna kuka. Székesfehérváron és Tatabányán a vizsgált területeken ugyan elindult a szolgáltatás, de ugyanez nem mondható el például Kecskeméten. A Szimferopol téren, a Lóverseny utcán vagy a Petőfi Sándor utcán nem található a konyhai hulladékot gyűjtő szemetes, a lakók nem tudnak a programról. Ugyanez a helyzet Cegléden, ahol a Kossuth Ferenc utcán vizsgálódtunk. Miskolcon is csak kék (papír), sárga (műanyag) és fekete (kommunális) szemetes van az általunk ismert társasháznál.
A cég a válaszában azt írta, hogy a beérkezett visszajelzések alapján folyamatosan dolgoznak a hálózat bővítésén. Azt itt azonban érdemes hozzátenni, hogy 2 év alatt egyetlen új településen se kezdték meg a munkát, holott a korábbi tervek alapján mára már legalább 2 millió lakost kéne lefednie a szolgáltatásnak. 2 év alatt ebben a tekintetben nem fejlődött a cég.
Pedig az állam még plusz pénzt is adott a működéshez
Források alapján a MOHU a hulladékkoncesszió első fél évében már 5 milliárd forintos nyereségre tett szert, ami azért érdekes, mert egyes számítások szerint a koncessziós rendszer első 17 évében nem is termelődhetne profit, és az állam is azzal indokolta ezt a hosszú futamidőt, hogy ennyi idő kell, hogy a cég befektetései megtérülhessenek. További érdekesség, hogy a jelentős profit ellenére a cég kompenzációt igényelt az államtól. Emellett a Fidesz több ponton is úgy módosította a hulladékgazdálkodási szabályozást, hogy az alkalmazkodjon a MOHU működési nehézségeihez, amikor az nem tudta teljesíteni az eredeti feltételeket vagy a határidőket.
Csak a tisztánlátás végett: a cég nem teljesíti a kitűzött terveket, meglepő módon nyereséget termel és az állam még ennek ellenére is plusz pénzt ad a tevékenységére.
Kritikusok szerint ez torzíthatta a versenyt, mert ha a később enyhített feltételek már a pályázat kiírásakor ismertek lettek volna, más piaci szereplők is pályázhattak volna, így viszont számos vállalkozás kiszorult. Továbbá a hatóságok nem fogadták el a társaság éves beszámolóját, mert azt formai és tartalmi hiányosságokkal, illetve vitatott elszámolásokkal nyújtották be.
A hulladékkoncesszió érdekessége, hogy az állam akkor adta át a hulladékpiac és szemétszállítás jelentős részét egy magáncégnek, miután bevezetett egy új díjat, ami háromszorosa az azt megelőző termékdíjnak. A korábbi díjból évente 80-85 milliárd forint érkezett az államkasszába, viszont az EPR-ből (kiterjesztett gyártói felelősségrendszer) a MOHU már évi 240 milliárd forintot kap a számlájára. Mindezek után 2024 év végére végül 50 milliárd forintnyi veszteséget termelt a cég.
Kötelezettségszegési eljárás indult
2025-ben az Európai Bizottság kötelezettszegési eljárást indított, mivel uniós jogot sért a MOHU koncessziója. A Bizottság szerint az eljárásban alkalmazott jogosultsági kritériumok diszkriminatívak voltak, emellett a koncesszió 35 éves időtartama meghaladja az uniós irányelvben megengedett időtartamot. A Bizottság szerint a koncesszió eredeti feltételeit az uniós szabályok megsértésével módosították.
Minden jó, ha a vége jó
Maradt tehát nekünk egy NER közeli cégünk, aki a 2025 decemberére tervezett 1,5-2 millió embert elérő szolgáltatás helyett még mindig csak 14 településen végez munkát. Ennek ellenére mégis boldogan folytathatja a MOHU a munkát, és még az adófizetők segítségére is számíthat.
A cikket 2026. március 17-én írtam az MKKP oldalára.
Sándor Balázs
